Az idegesítő,visszatérően molesztáló gondolatok vannak,lehetnek. A továbblépésekhez való hozzáállásokat a gyötrődésekből ki kell alakítani❗
Az önreflexiók megfigyeléseiből valós önismeretek fejlődhetnek. Ezekből hatásosabb kiindulásokat tenni,mint a gyerekkorunktól fogva ránk kényszerített,ránk erőltetett dolgokat alapoknak tekintve fejlődni. A valóban saját,valós személyiségünk megismerésével,és figyelembevételével a határaink egyértelműbbek,és tisztábbak lesznek.
Szükségünk is van arra,hogy így vigyázzunk az érzelmeink tisztaságára,hiszen rengeteg direkt törekvést tapasztalhatunk,hogy félrevezető gondolatok gerjesztéseivel térítsenek el minket valós egyéniségeink kibontakozásaitól.
Nem érdemes letagadni azt hogy kisebb,nagyobb mértékben változunk,mert az rendben is van. Hiszen ha semmi mást nem nézünk,csak az idő múlását,már akkor nem mondhatjuk azt,hogy ugyanazok vagyunk,mint amilyenek voltunk :)
Ha találunk valamit,valakit a akit igazán szerethetünk,akkor átélhetjük a hála érzését is. A "mennyire legyek nyitott?" kérdésére csak saját maga adhat választ az ember,mert a döntése nagy mértékben olyan utakra viszi,jó esetben,amit ő választott. Más,mások döntése nem mindig jó nekünk,de a tisztelet segít eligazodni ebben a nehéz kérdésben. Tiszteletben tartom,ha tudom,és megengedik a saját lehetőségeim.
S most tapasztalja meg a pillangóhatást! :))

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése